Én bármit megadnék neked, ha kell, hát vedd el, A szívem tiéd lehet, ha nem kell, szaladj el, Minden perc, mikor láthatlak, Megérint, magával ragad, Minden nap mit élhetek, Ad új hitet és végzetet. Bármit véghezvinnék veled, Csak azt ne kérd, ne én legyek, Sorok közé titkot rejthetek, Magamhoz mindig hű legyek, Mert kell az íze az életnek, Mindig jó kedvvel ébredjek, Kell, hogy átéljem, megtanuljam, Minden lényem Talán máshogy szól a dal, Másról szól, nem is változtál, Távolról ennyit, Ha üres a szív, nem tehetsz semmit. De ha dobban belül még nagyot, Mész előre és nem hagyod, És ha úgysem gyújthatsz fényeket, Minden szépet őrizz meg, Ha vége lett Csak ennyit adhatok neked, Most már látom én, Nyújtottad felém két kezed, Megsúgtam minden részletet, Adj még egy percet, Érints meg, hogy érezzelek, Kell, hogy átéljem, megtanuljam, Minden lényem. Talán máshogy szól a dal, Másról szól, nem is változtál, Távolról ennyit, Ha üres a szív, nem tehetsz semmit. De ha dobban belül még nagyot, Mész előre és nem hagyod, És ha úgysem gyújthatsz fényeket, Minden szépet őrizz meg, Ha vége lett Csak ennyit adhattam neked, Ha nem látlak már, ég veled, Kösz' minden szép emlékemet, Elfelejteni, úgysem lehet, Ne hidd, hogy áltatom magam, Ha úgy érzem, hogy vége van, Kell, hogy érezzem minden percben, Enyém a testem Talán máshogy szól a dal, Másról szól, nem is változtál, Távolról ennyit, Ha üres a szív, nem tehetsz semmit. De ha dobban belül még nagyot, Mész előre és nem hagyod, És ha úgysem gyújthatsz fényeket, Minden szépet őrizz meg, Ha vége lett Ha vége lett Minden szépet őrizz meg, ha vége lett